Az alábbiakban pár rövid részletet közlünk a könyvből:
Egy filozófiával foglalkozó könyvet nem úgy kell forgatnunk, mint más könyveket. Nem kell arra számítanunk, hogy azonnal mindent megértünk, és emiatt nem is kell elbizonytalanodnunk, ha gyakran nem értünk meg bizonyos dolgokat elsőre. Ekként viszonyulva az olvasottakhoz fel kell figyelnünk minden alkalommal arra, ha egyes mondatok vagy gondolatok a szív mélyéről intuitív választ váltanak ki (ezt nem szabad összekeverni a fejben történő logikus megértéssel). Amennyiben az előbbi bekövetkezne, minden alkalommal abba kell hagyni az olvasást, félre kell tenni a könyvet, és át kell adni magunkat a szavaknak, amik ezt az érzést kiváltották. Hagyjuk, hadd végezzék el azok a saját módjukon feladatukat. Nem kell mást tennünk, csak befogadónak maradni, és csendben lenni. S éppen az ilyen módon kiváltott, bennünk visszhangzó válaszok segítségével találhatjuk meg végül azt az ajtót, amely a belső lényünkre nyílik, s világosság lesz ott, ahol korábban nem volt.